Működési elv
A készülék egy Ø 100–133 mm-es falon átvezető csőből, kültéri rácsból (szúnyoghálóval) és belső szabályozható rácsból áll. A kültéri és beltéri nyomás- illetve hőmérséklet-különbség (télen a belső meleg levegő alacsonyabb sűrűsége) hajtja a levegőáramlást befelé. A belső rácsban található kézi (vagy higro-) szabályozó csúszka/elemmel a légmennyiség 0-tól maximális értékig (tipikusan 20–50 m³/h/db) korlátozható vagy teljesen lezárható. A beáramló hideg levegő a helyiség meleg levegőjével keveredik, így huzatérzet minimális, és a páralecsapódás kockázata csökken.
Mikor és miért használjuk?
Passzív fali légbeeresztőt elsősorban elszívásos szellőztetési rendszerek kiegészítéseként alkalmazzuk, ahol a konyhában, fürdőszobában vagy WC-ben folyamatos vagy páravezérelt elszívó gondoskodik a használt levegő eltávolításáról. Ezáltal negatív nyomás keletkezik a lakásban, ami a fali beeresztőkön keresztül húzza be a friss kültéri levegőt.
Tipikus alkalmazási területek:
- Légmentesen záródó műanyag/alu nyílászáróval szerelt lakások, családi házak (2000-es évek utáni épületek, felújítások)
- Penészedés, páralecsapódás megelőzése konyhában, fürdőben, hálószobában
- Allergiások, por- és pollenérzékenyek számára (szűrővel kombinálva)
- Zajvédelem és porcsökkentés mellett minimális szellőztetés (ablaknyitás nélkül)
- Alacsony beruházási költségű megoldás, ahol nem indokolt komplex rendszer
Előnyök (szakmai szempontból):
- Nulla energiafogyasztás (0 W)
- Alacsony beruházási és üzemeltetési költség (készlet ára általában 8–15 ezer Ft)
- Egyszerű beépítés (fúrás + rögzítés, 1–2 óra/db)
- Szabályozható légáramlás → helyiségigényhez igazítható
- Por-, pollen-, rovar- és zajbejutás jelentős csökkentése (G3 szűrő + szúnyogháló)
- Télen mérsékelt hőveszteség az ablaknyitáshoz képest
Hátrányok és korlátok:
- Légmennyiség erősen függ a külső-belső Δp-től (szél, hőmérséklet-különbség) → nem stabil, télen túl kevés, szeles időben túl sok lehet
- Hideg levegő beáramlása huzatot okozhat gyenge szabályozás esetén
- Hővisszanyerés nincs → télen számottevő szellőztetési hőveszteség (passzívházaknál nem elfogadható)
- Csak beáramlás, elszívás külön kell (pl. páravezérelt elszívó)
- Nagyobb lakásokban sok darab szükséges → esztétikai és beépítési kihívás
Következő szint: egyhelyiséges hővisszanyerős szellőztetők
A passzív fali légbeeresztő jó belépő szint, de ha a cél a minimális szellőztetési hőveszteség és a magas komfort (állandó 18–20 °C-os befúvási hőmérséklet, alacsony zaj, stabil légcsere), akkor az egyhelyiséges (decentralizált) hővisszanyerős szellőztetők jelentik a következő lépcsőfokot.
Ezek rekuperatív vagy regeneratív elven működnek, 70–90%-os hővisszanyeréssel, két ventilátorral vagy ciklikus irányváltással, és általában egy helyiségre (20–40 m²) optimalizáltak. Energiaigényük alacsony (3–8 W), de a komfort és az energiamegtakarítás többszöröse a passzív megoldáshoz képest – különösen felújításoknál vagy passzívház-közeli épületeknél érdemes őket mérlegelni.
Ha a PS 101 vagy hasonló passzív modell mellett döntesz, az egy költséghatékony, azonnal telepíthető lépés a jobb beltéri levegőminőség felé. Ha később bővítenéd, az egyhelyiséges HRV/ERV gépek könnyen illeszthetők mellé vagy helyettük.
